Az elme lecsendesítésének számtalan módszere létezik. Évezredek óta tanítják az embereket ennek tudományára. Hiszen, ha leállítjuk az elme pörgését, akkor különböző érdekes tudatállapotokkal ismerkedhetünk meg, ami mind ott van bennünk, csak lehet, hogy nem figyeltünk rá eddig.

Különböző kultúrák, és azokban élő emberek évezredek óta használják a transzállapotot, hogy rálássanak bizonyos helyzetekre, vagy egy-egy élethelyzetre, amiben vannak, hogy útmutatást kérjenek és kapjanak a Teremtőtől, hogy beszéljenek a „Nagyszellemmel”, Istennel, az Univerzummal, ki miben hitt/hisz, vagy azért, hogy spirituális tapasztalatokat szerezzenek, vagy csak hogy elbódítsák magukat.

A légzés egyfajta transztechnika, ami megtalálható sok más kultúra lelki gyakorlataiban is, úgymint a sámáni rendszerekben, a szufi misztikusoknál, az indiai jógik világában egyaránt. A transzlégzés többféle gyors légzés kombinációjaként írható le leginkább. A jóga rendszerében tűzlégzésként említik. Ezekből a gyökerekből származik a nyugati légzéstréning módszere, amelynek egyik leírója, kutatója az 1970 évektől a cseh Stanislav Grof, de több orvos, pszichiáter alakította a módszert a mai napig.
A transzlégzés a módosult tudatállapot előidézésére szolgál. A légzés gyors, biztonságos módszer a tudatállapot megváltoztatatására, és mellékhatás nélküli. Célja pedig kommunikálni a finom struktúrákkal.

A transzállapot NEM cél nélküli bódulat. Aki ezt hiszi róla, az menekül. Mi elől? Leginkább saját maga elől, a helyzet elől, amelyben van, az érzelmei elől, azon helyzetek elől, amelyeken úgy gondolja, nem tud változtatni.

A transzlégzés mindig céllal történik. Célja előhívni a tudatból azokat az elnyomott emlékképeket, érzelmi mintákat, blokkokat, traumákat, amelyeken változtatni szeretnénk, amelyek meggátolják az egyént, hogy önmaga teljességében élje az életét. Emellett a transzállapot célja a tudat mintáinak átprogramozása, az elhagyható régi működési minták neutralizálás, új programok felépítése, helyettesítése.

A transzlégzés alatt többféle élménnyel találkozhat az ember. A légzés, a folyamat vihet minket „befelé” és „kifelé” is. A „befelé” azaz út, amikor a tudatot félreállítva találkozunk azokkal a blokkokkal, életeseményekkel, családi mintákkal, amelyek a rendszerünket alkotják. Amikor ránézünk ezekre a belső működésekre, megértjük azokat, innen tudunk rajta változtatni. Amikor „kifelé” indulunk úgymond transzperszonális (személyen túli), transzcendentális (érzékekkel nem észlelhető, természetfeletti) tapasztalatok szerzünk, gyakran nevezi a mai ember ezt spirituálisnak.

Ezek alkotják a mi rendszerünket, a belső és a külső. Ha a belsőben harmóniát teremtünk, és együttműködünk a felettünk álló, külső minőséggel, bárminek is nevezzük azt, akkor van rend a rendszerünkben, akkor van rend bennünk, akkor van harmónia, egészség, tudatosság, és innen tudjuk irányítani életünket, addig csak lekövetjük azt.

Ezzel a módszerrel találkozhat minden érdeklődő a haladó légzéstanfolyamokon, a transzesteken, a hétvégi workshopokon és  a légzéstáborban.

Molnár Erika

Légzéstréner